Oscee-blog

Jól megmondom!

Terminátor kvadrológia – The Terminator, Terminator 2: Judgment Day, Terminator 3: Rise of the Machines, Terminator Salvation (Terminátor – A Halálosztó, Terminátor 2 – Az ítélet napja, Terminátor 3 – A gépek lázadása, Terminátor – Megváltás, 1984, 1991, 2003, 2009)

| 0 comments

Eljött a várva-várt nap: bemutatásra került a T-4. Bár az előzetesek elég ütősek voltak (látványban…), azt már előre sejthettük, hogy inkább egy Transformers-szerű popcornfilmet kapunk, mint valamiféle keményvonalas, mély gondolatmenetű sci-fit. Szerintem így is jó, összességében örülök, hogy elkészült a negyedik rész – még akkor is, ha sok-sok sebből vérzik. Végülis az előzőeket se azért szerettük mert hibátlan, logikusan felépített hardcore sci-fik voltak…

Hogy is ünnepelhettem volna másképp az új epizódot, mint a Rambo esetében – egy nap alatt végignéztem mind a négy részt.


The Terminator

Ahogy a Rambo esetében, ezúttal is nagyon-nagyon rég láttam utoljára az elsőt (talán eredeti hanggal még sose), így nagyon is ideje volt már újranézni.
Ugyanúgy tetszett, mint X+1 évvel ezelőtt. Talán csak a zenékkel nem vagyok kibékülve teljesen, de mind a koncepció, mind a megvalósítás tetszik – hogy színészileg tökátlagos, az meg végülis nem igazán számít. Fénye nem kopott meg a 25 év alatt, legalábbis azok szemében akiket nem zavar pl. egy darabos stepmotion mozgás, márpedig én köztük vagyok. Talán ami a legfurcsább volt, hogy a lézerfegyverek prüttyögésén kívül semmi háttérhang nem volt a jövőben játszódó csatajelenetek alatt, ez engem kicsit zavart.
Nem mondom hogy hibátlan, sőt, van benn pár hülyeség, de az alapötlet zseniális és kellően pörgős, izgalmas hogy 2-3 évtizedes korában is tökéletes élvezetet nyújtson.

8/10

Terminator 2: Judgment Day

Ezt is jó rég láttam, de régen legalább nagyon sokszor, így gyakorlatilag a mai napig kívülről fújom. Sokakkal egyetértve nekem is a kedvenc darabom a most már tetralógiává bővült trilógiából, pedig igazából itt erősödött meg a már az elsőben is jelen levő B-sci-fis vonal – de talán ez tett neki jót, ugyanis a végeredmény kitűnő.
A rendezés ezúttal is tökéletes, és most még a sztori is kicsit erősebbre és akciódúsabbra sikeredett – méghozzá jól eltalált az egyensúly a történetmesélés és a szimpla, már-már öncélú zúzás között. Feszült, de azért mégsem teljesen sötét hangulatú akció sci-fi csipetnyi posztapokaliptikus hangulattal. Tökéletes folytatása az előző résznek – és ezúttal már zeneileg is tetszik. Második nekifutásra mind a világ, mind a karakterek részletesebb kidolgozást kaptak, valamint nagyon sokat tudunk meg a jövőről is (amire aztán a Salvation épít ugyebár). No meg persze a zseniális húzás, hogy az előző rész főgonosza ezúttal a jófiú – aki kap egy nála erősebb, de korántsem elpusztíthatatlan csúnya bácsit (aki jelen esetben egy kicsit furán üzemelő higanyember, de ezen most ne akadjunk fel).
Persze több helyen is bele lehet kötni mind a történetbe mind a világba – de minek: ami jó az jó.

9/10

Terminator 3: Rise of the Machines

No ez az az epizód, amit Vajdának hagyni kellett volna a francba, olyanba ütötte az orrát, amibe nem kellett volna. Sikerült ugyanis tucatpopcorn szintre süllyesztenie a filmsorozatot, és még ott se a legjobbak között landolt.
Ennek ellenére volt pár iszonyú látványos és pörgős jelenet, amik nálam úgy-ahogy megmentik a filmet. Nyilvánvalóan rossz választás volt Kristana Loken a főszerepre (pedig a női főgonosz koncepció még akár életképes is lehetett volna), de a karaktere maga is egy nagy rakás szar. Átalakuló testrészek, mindenféle hi-tech fegyverek – ezek a hülyeségek csak nevetségessé tették a sztorit. Egyrészt teljesen feleslegesek voltak a sztori szempontjából, másrészt a két Terminátor közti harcot is eléggé banálisság tették.
Az egészről messziről szaglik a pénzéhség és a nyögvenyelősség – hiába vannak szép effektek és a látványos jelenetek. De mindezek mellett jól illeszkedik a történet vonalába – kérdéses, hogy jó irányba mentek-e el. Szerintem ha nem a film banális sztoriját nézzük, hanem a globális T-világban elfoglalt helyét, akkor egész kellemes. Sok infót kapunk a Skynetről és a jövőről – kár, hogy ilyen film keretében.
Egynek jó, de repetázni nem nagyon szeretnék belőle mégegyszer.

5,5/10, popcorfilmnek jó, Terminátornak szar

Terminator: Salvation

És elértünk a legfrissebb darabra, ami majdnem egy zseniális film lett. Aztán mégse.

Ezúttal 2018-ban járunk, a Skynet totális irányítása alatt tartja a számítógépes hálózatokat, a robotokat és gyártósoraikat, az ellenállás meg szépen lassan felőrlődve próbálja elkerülni az elkerülhetetlent: az emberiség pusztulását. Ezúttal egy háborús sci-fit tár elénk a sorozatos-Charlie angyalais McG, egy posztapokaliptikus környezetben, testközelbe hozva a Terminátorok elleni harcokat – mindezt nagy adag popcornnal tálalva.
Először a pozítivumokat:  a film hibátlanul illeszkedik az előző háromhoz, nagyon sok apróság volt, amik utalgattak az előzőekre (párbeszédek, helyszínek, Terminátorok, kütyük) – sanszos, hogy túlnyomó többségüket sose vettem volna észre, hogy ha nem előtte nézem meg a másik hármat.
Aztán ott voltak a csatajelenetek és a látványvilág. Eszméletlen jól nézett ki a film, az elején és a végén a harcoknál meg lélegzetvisszafolytva vártam, hogy mi is lesz itt. A kézikamerával sikerült egész jól bánni, ezúttal többségében tetszett (pl. a lezuhanó helikopter iszonyú jó volt), ahogy a robotok többsége is  - és úgy általában: az ILM megintcsak kitett magáért. Az óriásterminátor talán kicsit túllőtt a célon, de a korábbi részekben is volt óriásrobot, max. nem ennyire hatalmas (meg nem a semmiből nőtt ki a sivatag közepén…).
És akkor át is úsztam közben a negatívumok vizére, ami bizony sajna nem kicsi. Gagyi popcorn elemekkel lett teletűzdelve a film, amik nagy mértékben rontották az élvezhetőségét – gondolom ez McG és a producerek pervez agyszüleményei voltak. Robot kézfogástől sivatag közepén impróból összehozott szívátültetésig és harctérre kiküldött terhes nőig volt itt minden, amiknek köszönhetően bizony nem egyszer temettük tenyerünkbe az arcunkat. Nem értem, hogy mi szükség van flörtölő A-10 pilóta nőre (hopp újabb pozitívum: nem láttam még A-10-est moziválsznon, pluszpont), szentimentális kiborgra, néma néger kislányra, és hi-tech intelligens Mototerminátorokra, akiket aztán egy darab dróttal meg lehet állítani (és szerencsére FireWire port is van rajtuk, hogy Connor egy touchscreenes mobiltelefonnal irányítani tudja őket).
Pedig a szokásos sci-fi/akció baromságok nem is zavarnának (előző részekben sem tették) – valahogy már megszoktam, hogy az ellenállás egyszerűen nem tud célozni, a fegyverekből legalább háromszor annyi töltényt lehet kilőni, mint amennyi a tárba fér, és hasonlók (és ezen nem csak Terminátor-sablong hibák, sőt).
Színészileg megint nem nagy dobás a film – Christian Bale hiába az egyik kedvenc színészem, itt nem sikerült kibontakoznia. Talán a legjobb az a Sam Worthington volt, akiről pár héttel ezelőttig még csak nem is hallottam, de ahogy nézem, mostantól futószalagon jönnek a filmjei – elég jó tucathős feje van, és ezúttal egész jól is alakított – arról meg nem tehet, hogy egy eléggé béna karaktert raktak alá. A többség tucatarc tucatkarakter szerepekben, Reese méltó még említésre, neki volt pár emlékezetes jelenete, de gondolom majd a következő részben bontakozik ő ki (már ha lesz).
Sajnálom és mérges vagyok, mert más kezek között sokkal jobb film lehetett volna belőle – de így se rossz! (adták volna a japánoknak vagy Nolan-nek…) Viszont akik egy-az-egyben a régi filmek hangulatát várják, sanszos, hogy csalódni fognak.

erős 7/10, mert csak kicsit orroltam meg a faszságaira, bár lehet, hogy ez még változni fog

Össz: 7,35/10

Összességében: nagyon csípem a Terminator szériát, felőlem jöhet a következő két rész. Sok sztorielem van, amiről tudunk, de ebbe a filmbe nem került bele – no meg ilyen látványvilágora és zúzásra és mindig vevő vagyok.

Author: Oszkár Józsa

Bloggazda. Informatikus, lázadó, álmodozó, fáradt. A blog mellett a twitteren is koptatja a száját.

Írd a dobozba és kattints