Oscee-blog

Jól megmondom!

The Dark Knight (A sötét Lovag, 2008)

| 5 Comments

Elérkezett a nagy nap, augusztus hetedike, melyre már több, mint fél éve (és három trailer óta) körömrágva vártam. Az éjféli premieren szerencsém volt az elsők között megnézni a várva-várt filmet, és ha lehet, felülmúlta minden várakozásomat. Aztán emésztgettem, emésztgettem, mígnem ismételten beültem a moziba megnézni. Azt hiszem, hogy még jópárszor sort fogok rá keríteni, nem az a film, amit egy-két megnézéssel teljesen ki lehetne élvezni. Kritika alant. Vigyázat, nyomokban kisebb spoilereket tartalmazhat!

Nolan már a Batman: Begins készítésekor is megszellőztette, hogy egy trilógiát tervez készíteni, ahol meglehetősen más felfogásba helyezi a sagát mind történetileg, mind látványvilágilag. A Begins-ben aztán ezt meg is tapasztalhattuk: Batman testközelbe került a nézőhöz, hangsúlyosabbá vált, hogy igazából ő is csak egy ember, no persze megszámlálhatatlan vagyonnal, és egy elég erős okkal arra, hogy a gonosz ellen küzdjön. Szintúgy Gotham is kicsit más képben jelent meg, mint a klasszikus kvadrológiában, csakugyan “befogadhatóbb” városként tárult elénk, első ránézésre akár egy mai metropolisz is lehetne. Persze aztán elég rendesen nyomorba dől, és elharapózik mind a pitiáner, mind a szervezett bűnözés. Valahol itt csatlakozunk be a 2. rész történetével: Batman már-már napi rutinként egész sikeresen küzd a rosszfiúk ellen, a rendőrfőnökkel karöltve. Új ügyészt kap a város, aki szintén egy erős és effektív szereplőként tűnik fel a gonosz elleni harcban. Aztán megjelenik Joker is, aki egy új szintre emeli a gonosztevés művészetét – bandája és tettei szervezetten spontának, gonosztettei (gyilkosságtól pénzlopáson át városi épületek robbantgatásáig sok minden kerül a bűnlajstromára) nagysága az égig rúg – és Batman-nek is méltó ellenfelévé válik, a két karakter már-már epikus küzdelmeiről szól a Dark Knight.
Alapja a Frank Miller által revideált Batman képregények, még a ’80-as évek végéről, valamint az azt követő Alan Moore-féle reviedálások, hangulatában pedig talán az Arkham Asylum-ot idézi (ez meg is jelent most itthon, elég odabaszós comic, csak kicsit húzós az ára).

Nolan, hogy még tovább bonyolítsa a történetet, és elmossa a képet, négy pólusra szakította a karaktereket. Egyik sarokban Batman, akinek néha meginog a saját magába és a városba vetett bizalma (nem, azért nem olyan identitászavaros, mint Pókember a legújabb inkarnációjában). A másik sarokban a rendőrfőnök, aki bár minden erejével küzd a banditák legyőzése érdekében, de emberei nagy része korrupt, és ezen felül is szinte teljesen tehetetlen (lenne Batman nélkül) a város fenegyerekei ellen. A harmadik sarokban az új ügyész, aki hatékonyan veszi fel a küzdelmet, de mint kiderül, egész könnyen befolyásolható személyiség, és igazából egy fecske még nem csinál nyarat. A negyedikben pedig Joker.

Joker, aki nem csak egy szimpla “villain”, hanem talán az eddigi legkomplexebb “főellenfél” a képregényfilmek történetében. Elméje olyan szinten zavarodott, hogy már a saját múltjára sem emlékszik, tettei szintén akut elmeroggyanásra utalnak. Kegyetlen gyilkos és a pénzlopás mestere – annak ellenére, hogy a pénz maga nem igazán érdekli, legalábbis a Batman elleni pusztító játszadozásain felül. A filozófiája a spontaneitás, ugyanakkor a gonosztettei mérnöki pontossággel megtervezettek és kivitelezettek, ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy úgy ismeri az ellenfeleit, mint a saját tenyerét (és nem mellesleg jól kihasználja az emberi butaságot és hiszékenységet). A gyilkolászás és Batman üldözése ha nem is játék, de jó szórakozás neki, ugyanakkor Batman nélkül talán nem is vinné sokra. Nem, közel sem bugyuta karakter Joker, és nem is az a típusú betegesen mókás karakter, mint a Nicholson-féle joker volt. Igaz, poénok kötődnek a karakteréhez, de azok egytől-egyig véresek és az ő arcán a mosoly is a tébolyt tükrözi, mesterien tébolyult és hátborzongatón valósághű karakter.

A fentieket egy olyan színészgárda kelti életle, hogy jópár producer megnyalná utána az ujjait akár még a lábán is. Heath Ledger sajnos nem érhette meg a film bemutatóját, és nem hinném, hogy a tragédia miatt került jobban a reflektorfénybe, mint tehetné azt, ha életben lenne. Alakítása ugyanis mindent lemos a vászonról, játéka úgy mosolyogtat meg egy-egy poénon, hogy közben futkos a hátadon a hideg, máskor meg leesik az állad a aptólékosan kidolgozott, komplex karakterén (függetlenül attól, hogy a karakter is jobban tetszik, mint a klasszikus Joker, szerintem az alakítása is jobb, mint Nicholson-é). De nem marad el tőle Christian Bale sem, legalábbis a saját előző filmbéli alakításától semmiképp nem. Csak ezúttal kicsit kevesebb hangsúlyt kapott Batman, Bruce meg méginkább, hisz az ő történetüket már ismerjük. A másik főgonosz Aaron Eckhart, szintén csillagos ötös, lerí róla, hogy imádta a szerepét, és egyébként is: nagyszerű színész – szerintem még a hanghordozása is tökéletes erre a szerepre. Történt egy csere is: Maggie Gyllenhaal “ugrott be” Katie Holmes helyére – szerintem jó csere volt, Gyllenhaal nagyon jól alakítja az egyébként nem túl mély, de végülis kulcskarakter Rachel Dawes szerepét, és egyébként is imádnivaló nő, de ezt már azt hiszem párszor megemlítettem :) Aztán ott van a mellékszerepekben Gary Oldman, Michael Caine, Morgan Freeman, Cillian Murphy (no meg William Fichtner pár rövid jelenet erejéig), akik mind-mind bőven hozzák az elvárhatót, pedig az sem egy alacsony szint. Igazából kicsit fura a helyzet, kis szakadék van a főszereplők és a mellékszereplők között, a nagyon sok fő karakter mozog a vásznon, és gyakorlatilag nincs is átmenet köztük és a pármondatos mellékszereplők között.

Van mögöttes tartalma, és talán némi mondanivalója is a TDK-nak, ezt főleg a két karakteren, Harvey Dent-en és Batman-en keresztül tárja a néző elé. A két karakter szinte szöges ellentéte egymásnak (ugyanakkor ugyanúgy kiegészítik egymást, mint Joket és Batman!), a Fehér és a Sötét Lovag, céljuk hasonló, de eszközeik teljesen másak, ahogy az a kép is, amit a városakók “látnak belőlük”. És ahogy a város, ők ketten is alábuknak, mondhatni két dudás nem férhet meg egy csárdában – kérdéses, hogy melyikükre van nagyobb szüksége Gotham-nek. Mindketten nagyívű karakterfejlődésen mennek át, miközben belső és külső csatákat kell vívniuk. Két megszállott, de ugyanakkor céljaiban hívő hős, akik megroppannak a rájuk nehezedő súly alatt, ami talán nagyrészt Joker munkájának gyümölcse. És nem mellesleg ugyanarra a nőre hajtanak…

Látványvilágról felesleges áradozni, szinte magától értetődő – minden a helyén van, díszlettervezőktől animátorokig mindenki hozzátett még az előző rész színvonalához egy-egy lapáttal. Talán csak a Batpod lett egy kicsit extrém, de hosszú távon emészthető, a kocsit még mingig nagyon csípem. A helyszíneket és látványt nézve, szerintem egyáltalán nem magas az a 180 milliós költségvetés, főleg úgy, hogy több, mint 2,5 órás. A város letisztult, nyüzsgő, élettel teli, de ugyanakkor monumentális, a szigetről viszont sokat nem tudunk meg, talán majd a következő részben. Szintúgy nagyszerű a kameramunka: néhol megjelennek képregényszerű beállítások (Batman egy épület tetején, Joker a börtönben, stb), mintha egy-egy képkocka elevenedne meg, de nem ez dominál, mint mondjuk egy Frank Miller adaptáció esetében. Ellenben vannak nagyszerű légifelvételek, tökéletesen fényképezett, pörgős utcai jelenetek, és helyenként borzongató premierplánok. Talán csak a közelharcok közben volt kicsit kapkodós, amolyan “mutassunk minél kevesebbet, hogy ne legyen feltűnő, hogy mindig csak egy ember támad Batmanre” jellegűek, de legalább pörgősek voltak ezek a részek is. A zene viszont szintén hibátlan – a főtéma már az előzetesben is nagyon megfogott, de az egész score telitalálat lett (stílusa kicsit sablonos, de ütős cucc). Érdekesség, hogy a fő téma mindössze kétszer szólal meg, így akarták még ütősebbé tenni.

Nolanék nem estek abba a hibába, mint pl. a Pókember 3 készítői: itt a több főellenséget is sikerült jól kezelni, sőt, így gyakorlatilag egyetlen másodpercre se ül le a film, nagyon sok látványos akciójelenet van, és a karakterek és kapcsolataik is nagyon részletesen kerülnek kifejtésre. Persze ehhez az kellett, hogy mindegyik karakter zseniálisan kidolgozott, a történet átgondolt, jól felépített, és a színészek is bámulatos munkát végeztek. Hangulatban így nincs hiány, elejétől a végéig a székhez szegez, nem is beszélve arról, mikor igazán felpörög a sztori. Nem azt mondom, hogy ez minden idők legjobb filmje (ezt így konkrétan egy filmre sem mondtam még), de simán ottvan a legjobbak között. IMDb-n már “csak” a 4., én azt mondom, hogy az egy korrekt hely egy ilyen mesterien kivitelezett blockbusternek, ami tartalmában és képi világában egy szerzői filmmel vetekszik. Agyalnom is kellett rajt sokat, hogy fogást találjak rajt, hogy azért mégse 100%-ot adjak rá. Christopher Nolan egy zseni, pont. A film pedig instant klasszikus.

Hivatalos oldal
Kritikus tömeg link
IMDb link

Összegzés:

Forgatókönyv: 10/10
Rendezés: 10/10
Színészi játék: 10/10
Zene/hang: 9/10
Látvány/díszlet: 10/10
Kamera/vágás: 9/10
Ebben a műfajban: 10/10
Global Power: 20/20
Szövegkönyv/párbeszédek: 5/5
Megnézném-e még egyszer: 5/5

Össz.: 9,8/10 (IMDb: 9,1)

Rendezte:
Christopher Nolan

Írta:
Christopher Nolan, Jonhathan Nolan és David S. Goyer

Szereplők:
Christian Bale – Bruce Wayne / Batman
Heath Ledger – A Joker
Aaron Eckhart – Harvey Dent / Kétarc
Michael Caine – Alfred Pennyworth
Maggie Gyllenhaal – Rachel Dawes
Gary Oldman – James Gordon
Morgan Freeman – Lucius Fox
Monique Curnen – Anna Ramirez detektív
Ron Dean – Wuertz detektív
Cillian Murphy – Scarecrow
Chin Han – Lau
Nestor Carbonell – Anthony Garcia polgármester
Eric Roberts – Salvatore Maroni
Ritchie Coster – The Chechen

Az előző, Batman: Begins c. részről a kritikám itt olvashatod.

Egyéb poszterek (ha megnyitod, szép nagy feldontásúak):

batman6_5 tdk_official_onesheet3-200blur

stupidbats uhq_movie_poster_dk

vandalized-dark-knight-posters-2 the-dark-knight-posters

joker-banner batman_poster02

darkknight

Author: Oszkár Józsa

Bloggazda. Informatikus, lázadó, álmodozó, fáradt. A blog mellett a twitteren is koptatja a száját.

5 Comments

  1. Tetszetős cikk, és jó megfigyeléseket tartalmaz a történetről. Az én szememben még mindig ez a világ legjobb filmje (de csak eredetiben!), második helyezett pedig a Batman: Kezdődik. Nem akarok nagyzolni, de a sok buta mozi után Nolan keze munkája unikumnak érződik.

  2. 2012. július 20.: The Dark Knight Rises – Amerikai premier

    Szinte semmit nem tudni még a tartalomról, de persze rengeteg találgatás született a történetről. Minthogy még nem érkezett rajtam kívül hozzászóló, elraktározom itt a saját elképzelésemet (bár igazság szerint több honlapon beírtam már ezt a vázlatot)

    Na…:
    ____

    A 3. rész olyasféle koncepciójú lehetne, mint a Death Note: Batman kilétét próbálják kisakkozni, úgy, hogy a néző ezt persze végig tudja.

    Minden bűnözőben tudatosult már, hogy csak Batman halálával juthat érvényre bármilyen bűnszövetkezet. A lakosság közellenségként kezeli, a média a nyomozás minden részletét adja a híradóban, amit Bruce is néz már újjáépült családi kastélyában. Gordon rendőrfőnök csak az árnyékban válthat vele pár szót, ha találkoznak.

    Wayne üzleti barátságba kerül egy Roman Sionis nevű gazdag cégtulajdonossal. Feltűnik neki, hogy ő is valahogy megkeseredett ál-playboy. De azt nem tudja, hogy ő az a fickó, aki mostanság titokban egy fekete koponyamaszkot húzva az alvilágot szervezi újjá, és csak Black Mask-nek (Fekete Álarcnak) hívják. Megalapítja a Hamis Arc Társaságot, mely kimondottan Batmanre vadászik. Anyagi támogatás okán Sionis szövetkezik egy Rupert Thorne nevű maffiabáróval, és összegyűjtenek mindeféle fejvadászt, akik kellően képzettek a közelharchoz. Egyelőre közösen vezetik.
    Amikor Bruce bejelenti Roman tönk-közeli családcégének felvásárlását egy egyenlőtlen szerződéssel, arculcsapásként éli meg, és onnantól gyűlöli Wayne-t. Ahogy Bruce bízni kezd benne, elárulja neki, hogy igen magányos. Roman erre azt javasolja “barátjának”, hogy keressen egy elismert pszichoanalitikust: dr. Hugo Stranget. A természetgyógyászatban is jártas orvos megsejti, hogy Bruce Wayne pszichoanalitikai kórképe megfelelhet a Denevéremberének. Közvetlen bizonyítéka nincs. Később Batman lekapcsolja Hugo Strange-t, de nem tudja, hogy kikövetkeztette, hogy Batman nem más, mint Bruce Wayne.
    Black Mask csapdát állít Batmannek. Távollétében a Hamis Arc egy csapata rátalál a rejtekhelyére, és a Bat-poddal együtt szétrombolják. Alfrednak sikerül elmenekülnie előlük. Amikor Batman már mindent tud, és szökni próbálna ellenfelei és a rendőrségi alakulatok elől, a köpenyét repülés közben átlövik. Nyílt harca kényszerül és elbukik. A helyszínen Alfred is megjelenik, de Bruce elküldi, hogy inkább magát mentse.

    A sebesült férfit szoros rendőri őrizettel a városi kórházba viszik, miközben a média egész nap tömegében hömpölyög az épület előtt. Mindennek lehordják Wayne-t, egyesek eutanáziát követelnek rajta. Kastélyára és cégére közben Sionis teszi rá a kezét. Ügyesen kijátssza és megöli korábbi szövetségesét Thornt, és az utcákon hamar megsokasodik a közrendbontás. Ezt Sionis szándékosan idézi elő megfélemlítésre, üzleti ellenfelei likvidálására, illetve arra, hogy a városi hatóságokat zsarolja. A lakosság előtt bizonygatja, hogy ő “valóban helyre tudná állítani a közbiztonságot”, de egyre gyanúsabb, hogy talán éppen ő pénzeli és fegyverzi ezeket a gazembereket. Legfeljebb tüntethetnének, de ettől csak a pánik nőne, azt pedig nem akarják.

    Mikor a Hamis Arc újabb raja az őrizetet legyűrve megtámadja a kórházi részleget, Gordon elszállítatja a harcost egy titkos címre. Elmondja, hogy mindent megtesznek a felépülése érdekében. Ha a rendőrség és a város megbízására segít helyreállítani a közbiztonságot, bizonyítékok hiányában felmentik a sorozatgyilkosság vádja alól, és Alfred mint bűnrészes szintén tisztázva lesz. Bruce tudja, hogy a börtön így se úszhatja meg, de igent mond. Aztán hírét veszi, hogy Fox és szakemberei titkon új járművet készítenek neki a cég egy korábbi adásvételéből. Egy katonai lopakodó átalakított verziója lesz, ami a városban, felhőkarcolók között is képes gyors mozgáskoordinációval manőverezni. Lassacskán folyamatos terápia, majd edzés révén kezd talpra áll, miközben a civil lakosság halottnak hiszi. A páncélzatát is kicsit módosítja, majd kellő előkészülés után visszaindul a városba. Roman épp a Wayne-vállalat akkor üres igazgatótanácsi termében látja meg, amint a távolban egy ismerős küllemű gép aláereszkedik.

  3. Hát ennyire részletesen én még abszolút nem gondoltam bele, talán még egy jó darabig nem is fogok, de ez jól hangzik :)

    Mondjuk a képregényeket én nem igazán ismerem, szóval a potenciális gonoszokat se nagyon. Hiába pletykálják és szeretnék sokan a Macskanőt, remélem, ő nem lesz…

  4. Szia!

    Láttuk, hogy Te fordítottad a feliratot a The Defenders című sorozathoz és szeretnénk megkérni Téged, amennyiben időd engedi a többi részhez is csináld meg a fordítást! Köszönjük szépen!

    Bocsi, hogy ide írtunk, de ez volt a legfrissebb hozzászólás.

  5. Praktikusabb lett volna valamelyik bejegyzéshez ide, oldalt is kint van a link.
    Sajnos jelenleg nincs időm, vagy inkább energiám rá – ha van esténként szabadidőm, akkor inkább sorozatokat pótolok, pl. a Defendersből se láttam egy részt se a pilot óta.
    Ezt jeleztem már több helyen is (twitter, fórum, email), azóta se jelentkezett senki, hogy fordítaná. Jövő héten még mindig nem igazán lesz időm rá, max. utána hét keddtől (pontosabban szerda/csütörtöktől, kedden Chase-t fordítok) – de addigra meg tudtommal futni fog szinkronnal valamelyik csatornán.

Írd a dobozba és kattints